A látás idegi szabályozása, A szem felépítése, szerkezete

Eszköztár: Érzékelés általános jellemzői Az ingerek felvételére könyvek a látomásról sejtek, a receptorsejtek szolgálnak. Ezek megfelelő erősségű inger esetén ingerületet hoznak létre. Az egyes receptoroknak a különböző ingerekre nagyon eltérő az érzékenysége. Azt az ingert, amire egy receptor a legérzékenyebb, adekvát ingernek nevezzük.

A látás folyamata során az univerzumban mindenütt jelen lévő fényt fogja fel egy erre a feladatra specializálódott 24 mm átmérőjű, gömb alakú, páros szerv, a szem. Ez tartalmazza azt a speciális, tízrétegű, az agyhoz mind felépítésében, mind funkciójában hasonlító, bonyolult idegelemet, melynek neve látóideghártya, vagy orvosi nyelven: retina. Látóideghártya retina : Gömbszelet alakban elhelyezkedő szerv, mely a szemgolyó falának legbelső rétegét képezi. Tartalmazza azokat az érzékelősejteket csapok és pálcikákmelyek képesek a fényingert elektromos ingerületté átalakítani. Egyéb idegelemeiben elkezdődik az idegi jelek feldolgozása is, még mielőtt azok a látópályán keresztül az agy látóközpontjába jutnak.

A szemünkben levő receptorsejteknek például a fény az adekvát ingere. A receptorokat csoportosíthatjuk az adekvát inger alapján, eszerint megkülönböztetünk fény- hő- mechanikai és kémiai receptorokat.

A receptorsejtekben csak azok az ingerek keltenek ingerületet, amelyek erőssége eléri vagy meghaladja az ingerküszöböt. A receptorsejtekben keletkezett ingerület érzőidegeken és pályákon, általában a talamuszon keresztül kerül az agykéregbe, ahol kialakul az érzet, vagyis tudatosul a receptorműködés.

A receptorsejtek legtöbbször érzékszervbe tömörülnek, amelyben különböző segédberendezések teszik hatékonyabbá az ingerfelvételt. Szem felépítése A látás érzékszerve a szem, amely a koponyacsontok védelmében a szemgödörben helyezkedik el.

Az érzékszerveink működésének érdekességei (látás, hallás, tapintás, ízlelés, szaglás)

A szemgolyó felépítése A szemgolyó fala háromrétegű. A legkülső réteg az erős, kötőszövetes ínhártya, ennek külső felszínén tapadnak a szemmozgató izmok. A látás idegi szabályozása szemmozgató izmok egészséges működése esetén a két szemgolyó mozgását idegrendszerünk rendkívül finoman összehangolja: két szemünkkel mindig ugyanabba az irányba nézünk.

Érzékelés általános jellemzői

Az ínhártya elülső folytatása az átlátszó, domború szaruhártya. A szem képalkotásában fontos, hogy a szaruhártya rendkívül nagy fénytörésű, domború gyűjtőlencseként a fénysugarakat erősen megtöri.

A szemgolyó középső rétege a szövetek vérellátását szolgáló érhártya. A szaruhártya szélénél az érhártya gyűrűszerű megvastagodása hozza létre a sugártestet. Belőle ered a szem színét adó szivárványhártya, amelynek középső, kerek nyílása a pupilla. A pupillán keresztül jut a fény a szemgolyó belsejébe.

Írisz, szivárványhártya

A szivárványhártyában aprócska simaizmok találhatók, amelyek összehúzódásakor és elernyedésekor, a pupilla szűkítésével, illetve tágításával szabályozható a szembe jutó fény mennyisége. Sötétben a pupilla kitágul, erős fényben pedig kicsinyre szűkül. A szemgolyó legbelső a látás idegi szabályozása az ideghártya, más néven retina.

1. Az érzékszervek receptorai, működése retina, halló-egyensúlyozó rendszer, szaglás, ízérzés — felépítése, működése, zavarai.
2. A szem anatómiája
3. Emberi szem – Wikipédia
4. Emberi szem elölnézete Az Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium EMBL heidelbergi tudósai bizonyítékokat találtak arra, hogyan fejlődött ki a gerincesek — és így az emberek — szeme.
5. Látásellenőrző diagram méretei

Ez tartalmazza a fényingert felvevő receptorsejteket. A szemgolyó belsejét kitöltő átlátszó, kocsonyás anyag az üvegtest. A pupillán bejutó fénysugár útjába illeszkedik a szemlencse, amelyet a lencsefüggesztő rostok körben a sugártesthez rögzítenek.

Elérhetőség A szem felépítése, szerkezete Szemünk jól látható része csak a teljes anatómiai struktúra kisebb részét teszi ki, az egész szem egy pingpong labdánál kisebb szerv. Szaruhártya Óraüveg alakú, átlátszó élő szövet, melyen át a fény belép a szembe. Írisz, szivárványhártya A szivárványhártya adja a szemünk színét, a benne lévő izmok összehúzódása váltja ki a pupilla mozgásait, mely szabályozza a szembe jutó fény mennyiségét. Pupilla A szivárványhártya közepén található kerek, fekete színű terület, melyen keresztül a szaruhártyán áthaladt fény az ideghártyára jut.