A szemek fájnak; csökkent látás
A szem evolúciója[ szerkesztés ] A szem evolúciójának egy útja, jelen esetben a gerincesek és a polipok kameraszemének kialakulása A szemhez vezető fejlődés [3] első lépése a fényérzékelő sejtek [2] megjelenése. A legkezdetlegesebb egysejtűek esetében a sejtmembrán bármely részén, elszórva jelentkeznek fényérzékeny foltok. A következő lépésben ezek egy meghatározott területre koncentrálódnak, szemfoltot alkotva. Ez az aktívan helyet változtató egysejtűek esetén előnyös változás volt, mivel már megvolt a preferált haladási irányuk az előre és a hátra megkülönböztethető.
Ezek a szemfoltok még csak a sötétség és a fény érzékelésére, azaz a fénysugárzás intenzitásának [4] felismerésére alkalmasak.
A szemfoltok a mai állatoknál nemcsak egysejtűeknél, hanem igen bonyolult szerveződésű többsejtűeknél is léteznek, mint például a csalánozók.
A szárazszeműség - Ilyen betegség is van
Ezek már fényérzékelésre specializálódott receptorsejtekből állnak. Ugyanakkor ha evolúciósan előnyös, a testszerte szétszórt fényérzékelő sejtek [2] is megvannak magasan szervezett állatoknál.
Miről árulkodik a szem? Ezüst- vagy rézszínű artériák — Magas vérnyomás A szemfenéki érrajzolat az egyetlen érhálózat, amelynek alapján a szervezet érrendszerének állapotára lehet következtetni. Így fordulhat elő, hogy egyéb tüneteket még nem okoz, de a szemész a szemfenékvizsgálat során már korai stádiumban felismeri a magas vérnyomásbetegséget. Tartósan magas vérnyomás esetén az erek fala átalakul: meszesedik, az izmok és az erek körüli kötőszövet megvastagszik. A verőereken megjelenik a bronz és ezüst árnyalat.
A földigiliszta-félék esetében a szemek fájnak; csökkent látás a test bármely részének felszínre kerülése igen veszélyes, ezért a hám teljes felszínén érzékeli a fényt. A gödörszem [5] úgy jött létre, hogy a fényérzékelő sejt besüllyedt egy hámgödörbe.
Fáj a szemem, mikor kell orvoshoz mennem?
Ennek talán védelmi okai voltak. Ezek a gödörszemek még alig jobb teljesítményűek, mint a szemfoltok. Ilyen szemük van a kagylóknak.
Ha ez az érzéksejt pigmentsejt által alkotott gödörbe süllyed, akkor már irányérzékelésre [6] is alkalmas. Ez a kehelyszemvagy pigmentkehelyszem [7] Ilyennel rendelkeznek az örvényférgek.
Acanthamoeba keratitis
Ha a gödör szája beszűkül, csökken a fényerősség, de jelentősen növekszik az irányérzékelés képessége, valamint egyre inkább létrejön a camera obscura [8] effektusa, vagyis a képlátás lehetősége. A képlátó szemek innentől két fő irányban fejlődtek ki.
Az egyik rabdoméraa másik ciliata sejtekkel, azaz a felület növelését redőzöttséggel vagy csillós kitüremkedésekkel oldották meg. Az előbbi a rovarok iránya, az utóbbi a szemek fájnak; csökkent látás gerinceseké.
Szembetegségek, melyek kedvenceinknél is jelentkezhetnek
A rabdomérák az elsődleges fényérzékelők, míg a csillós sejtek helye a gerincteleneknél az idegdúcban van. A gerinceseknél a csillós sejtekból alakultak ki a fényérzékelő felületet beborító csapok és pálcikák.
Már millió éves bizonyíték is van arra, hogy a soksertéjű férgek rendelkeztek az idegdúcban csillós sejtekkel. A rovarok összetett szeme sok kehelyszem [7] együttese, ahol a gödör száját már lezárja egy fényáteresztő felület, amely lencseként viselkedik. Az összetett szem által alkotott képet az idegrendszer hozza létre, az egyes gödrök által érzékelt fényfoltok mozaikszerűen egyesített összességéből.
A másik fejlődési vonal a hólyagszemamilyennel a puhatestűek közül a fejlábúakvalamint minden gerinces rendelkezik. A hólyagszem e két, egymástól elkülönülten fejlődő állatcsoportnál független, konvergens evolúció révén alakult ki, és önmagában cáfolja az intelligens tervezés elméletét.
A Nautilus még nem rendelkezik szemlencsével, de a nyolc- és tízkarú polipoknál már a nyílást lezáró hámból, ami a legkorábbi védőréteg utódja, lencse is kialakult.
A fejlett lencsés szem kialakulása egy egyszerű szemfoltból Nilsson és Pelger legpesszimistább becslése szerint is mintegy generáció alatt végbemehetett, ami evolúciós léptékben gyors folyamatnak tekinthető.
