Látomás alkonyatkor. Látomás (Megnyíló terek), 1982

Hírlevél feliratkozás

Az adott helyzet, a benyomások, a látvány érzékletes képével nyit: témája a park szemlélése alkonyatkor. Itt a leírás dominál, a párban történő séta részletezése park, út, alkony, árnyék jelzi az élmény összetettségét, és előkészíti az érzékelésre, a látványra ráépülő látomást.

A vers ideje a naplemente pillanata. A verskezdet azt a futó pillanatot ragadja meg, ahogy este fokozatosan, lassan eltűnik a fény, és elmosódnak a tárgyak körvonalai.

Minden hamvassá, súlytalanná, lebegővé válik. S ahogy hirtelen csökken a fény, az árnyak mintegy holttestként zuhannak a földre, mintha kísértetek lennének.

Látomás, 1989

Az első két sor komor, sötét hangulatú, melyet a mély magánhangzók túlsúlya okoz á-a-a-á-á-a. Ugyanakkor a csodálkozás, az ámulat érzését kelti a hangok belső váltakozása és a rejtett rímek.

1. Krízislátomás – Illúzió vagy figyelmeztetés a jövőből? | Nők Lapja
2. Nem vagyok többé méltó arra, hogy fiadnak nevezzenek, tégy engem olyanná, mint béreseid közül egy.
3. Látás fémes
4. Kokas Ignác - Látomás (Megnyíló terek) | őszi aukció aukció / tétel
5. Dsida Jenő élete és költészete A költő
6. Mit esznek a látvány érdekében
7. Látás mínusz 2 5

Itt elkezdődik valamiféle varázslat, a látványból lassacskán látomás lesz, az értelem helyett most már a misztikum dominál. A kedves haján megcsillanó alkonyi fény látványa a lírai én tudatában elmozdulást látomás alkonyatkor elő a hétköznapi érzékelés felől valami tapasztalaton túlinak, transzcendensnek a megsejtése irányába.

Öröm - Végsõ Látomás

Így lesz a fénykoszorúból dicsfény, glória. A sugárkoszorú immár nem földi fényként van jelen, hanem glória a szeretett nő feje körül, mint a középkori szentek képein látható. Finom, halk, halvány, szelíd és komoly ragyogás övezi a kedvest.

A kedves hajkoronáján áttetsző fény képét olyan módon írja le a költő, hogy a természeti jelenség észrevétlenül a megszólított attribútuma lesz, a szöveg tájleírásból dicséretté változik. A beszélő lelke szárnyal, egészen megbűvölt állapotba kerül.

Esti sugárkoszorú, Az esti látomás szerint

Ahogy a környezet és a nőalak egyetlen benyomássá látomás alkonyatkor össze, úgy oldódik lassan egymásba a dolgok külön élete is, és elmosódik a határ a földi és az égi szféra között.

Az első versszakban a szeretett nő alakjára játszott rá a szerző egy átszellemített természeti képet, itt továbblép.

Lemennek, ám nem áll ott senki. Nem sokkal később pedig arról értesülnek, az illető valahol messze tőlük meghalt — ugyanabban a pillanatban, amikor alakja felbukkant a kapu előtt Gál Ildikó írása. A krízislátomás teljesen más, mint az előre megsejtés vagy megálmodás — noha rokon jellegű ezekkel.

Ez a boldogság, az elragadtatottság önkéntelen megnyilvánulása: olyankor jó élni, amikor az ember boldog. És aki ezt a boldogságot adja nekünk, azt szinte már nem is földi lénynek látjuk, hanem angyalnak, szentnek, túlvilági léleknek, ami a bibliai égő csipkebokor képében testesül meg.

Tóth Árpád: Esti sugárkoszorú (elemzés)

Így a megszólított átkerül a szent szférába. Itt a lírai én látomás alkonyatkor utalást tesz a nő testi mivoltára, ugyanakkor a testiséget szellemivé is teszi, mintegy szentté avatja, mivel a női test erotikus lángolását egy bibliai képpel, az égő csipkebokor képével fejezi ki.

Az égő csipkebokorban jelent látomás alkonyatkor Mózesnek Isten, így lényegében a női test az égő csipkebokorban megjelenő istenség képzetével azonosul. Ezzel a képpel a szerelem valami égi, testetlen, léten túli látomás alkonyatkor vált át. Ahogy a jelenségek egyre inkább elvesztik konkrétságukat, a látvány fokozatosan látomássá alakul, s ennek a látomásnak a csúcsán a csipkebokor-metafora áll. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz!