Temperamentum a genetika szempontjából


A gyermekpszichiátriai kórképek etiopatogenezise A gyermekpszichiátriai betegségek okai Organikus eltérések.

Nagyon ritkán fordul elő, hogy gyermekpszichiátriai betegségben egy ok szerepel előidézőként. Úgy is mondhatjuk, hogy a gyermekpszichiátriai kórképek létrejöttében biológiai, pszichológiai és szociális befolyások egyaránt és egyidőben játszanak szerepet.

Genetikai hatások. A kromoszómák és a bennük hordozott temperamentum a genetika szempontjából szabályozzák a szervezet működését, lassíthatják vagy felgyorsíthatják a fejlődés ütemét, és meghatározzák azt, hogy a szervezet milyen módon fog reagálni a környezet egyes ingereire.

A gyermek későbbi viselkedése szempontjából fontos, hogy milyen adottságokkal jön a világra, milyen a súlya, bőrszíne, és hogy mindez a családjának mennyiben felel meg. Az egész gyermekkor, serdülőkor és fel-nőttkor folyamán állandó dinamikus együtthatás van a gének és a környezet között.

Új stresszek új genetikai képességeket aktiválhatnak, amiket a szervezetnek előbb még meg is kell tanulni.

temperamentum a genetika szempontjából

Példa erre az inkompatibilis vérrel történő ismételt transzfúzió. Sok genetikailag determinált betegség csak a későbbi életkorokban manifesztálódik, és nem tudni, hogy a manifesztáció idejében mennyire van szerepe a környezeti stresszeknek.

Eszköztár: Gyermekkor - genetikai hatások Az első gyerekes szülőket sok esetben meglepi, hogy az újszülött milyen korán saját személyiséggel rendelkezik; amikor pedig második gyermekük is megszületik, gyakran azon lepődnek meg, hogy az új jövevény mennyire különbözik az idősebb gyermektől. A kutatások azt mutatják, hogy olyan jellegzetességekben, mint az aktivitás szintje, a figyelem terjedelme, a környezeti változásokhoz való alkalmazkodási képesség és az általános kedélyállapot, már 3 hónapos kortól kezdődően megbízható különbségeket lehet megfigyelni a csecsemők közt. Az egyik csecsemő például aktív, figyelme könnyen elterelhető, és nehezen vigasztalható, míg a másik többnyire nyugodt, kitartóan koncentrál egy tevékenységre, és könnyen megvigasztalható. Az ilyen, hangulattal kapcsolatos személyiségjellegzetességeket nevezzük temperamentumnak.

Az eddigi vizsgálatok azt mutatták, hogy a gyermek jellemző tulajdonságai közül az intelligencia és a temperamentum az, ami temperamentum a genetika szempontjából legerősebb genetikai befolyás alatt áll.

A környezet befolyásoló hatása azonban ezekben az esetekben sem jelentéktelen. A temperamentum.

Pszichiátriai diagnózis gyermekkorban

Már a születést követően megfigyelhető, hogy a csecsemők nem csak szomatikus és fiziológiai paraméterekben, viselkedésben alvási, étkezési minták különböznek a kisagy felelős a látásért, hanem spontán aktivitásuk is eltérő, a különböző ingerekre eltérően reagálnak. Ezek alapján a viselkedés három paramétere különböztethető meg.

A motivációs része, azaz, hogy valaki valamit miért tesz, a tartalmi része, azaz, hogy valaki mit csinál, és a formai része, azaz, hogy valaki mit hogyan tesz. Ez a harmadik komponens az, ami a temperamentum befolyása alatt áll. Temperamentumon leginkább az egyének közötti stílusbeli, formai különbözőséget értjük. Segítségével megállapítható, hogy a 3—4 éves korban észlelt temperamentumbeli jellemzők hozhatók leginkább párhuzamba a serdülőkori, majd fiatal felnőttkori beilleszkedéssel.

Ezek és az ehhez hasonló vizsgálatok alátámasztják azt a feltételezést, hogy a temperamentumbeli jellem-zők nehéz természetha temperamentum a genetika szempontjából tényezőkkel is interakcióba lépnek, elősegíthetik a gyermekeknél pszichiátriai betegségek létrejöttét. A központi idegrendszer betegségei. A központi idegrendszer gyulladásai — bakteriális és vírusfertőzései elsősorban enyhébb-súlyosabb mentális retardációt, tanulási nehézségeket, figyelemzavart, és aspecifikus be-illeszkedési zavarokat okozhatnak.

A pszichoneuroimmunológia. Az agy és az immunrendszer közötti kapcsolat vizsgálatai arra utalnak, hogy az emberi viselkedés, a központi idegrendszer és az immunrendszer működése között szoros kapcsolat van.

Számos vizsgálat kimutatta, hogy a korai élet megrázó eseményei — mint pl. Megváltozhat a testhőmérséklet, az alvás ritmusa, az autonóm idegrendszer érése. Ebből következett az a feltételezés is, hogy a korai anya—gyermek kapcsolat megszakadása az immunfunkciók érésében, működésében is zavarokat okozhat. C saládi körülmények A család nagysága befolyását a későbbi fejlődésre több kutató vizsgálta.

Úgy tűnik, hogy a sokgyermekes családokban a csecsemők gondos ellátása és a gyermekek továbbtanulásra való biztatása ritkább, mint a kisebb családokban.

  1. Hogyan lehet javítani a látást 2
  2. Affektív temperamentumokkal kapcsolatos kutatások összefoglalója
  3. Diabétesz és temperamentum kapcsolata | Mindennapi Pszichológia
  4. Gének, gondolkodás, személyiség - Buss és Plomin temperamentumkutatása - MeRSZ

A nagyobb családok gyermekei elmaradást mutatnak a beszédfejlődés területén is, feltehetőleg a szülővel való verbális kommunikáció ritkasága miatt. A testvérsorban elfoglalt hely is befolyásolhatja a szülő—gyermek temperamentum a genetika szempontjából. A legidősebb gyermek iskolázottsági szintje általában a legmagasabb, de érzelmi zavar is esetükben alakul ki leggyakrabban, feltehetően a második, harmadik gyermek születése után bekövetkező mellőzés miatt.

Az első gyermeket a legtöbb családban kiemelten kezelik, vele van a szülőknek a legszorosabb érzelmi kapcsolata, és a legerősebb kontroll alatt él. Így gyakran szorongóvá válik. A többi gyermek esetében a szülők már nem foglalkoznak annyit a neveléssel, kiegyensúlyozottabbak, jobban bíznak a szülői képességeikben, s a gyermek több szabadságot kap.

A szülői bűnözés szerepét a gyermekkori deliquencia kialakulásában minden vizsgálat egyértelműen bizonyította. A bűnöző szülők gyermekeinél már az iskolai beilleszkedéssel is komoly nehézségek vannak. A szülők mentális betegsége is kedvezőtlenül hat az utódok pszichés fejlődésére, de leginkább a személyiségzavar és a súlyos, visszatérő depresszió vagy érzelmi zavar az, ami ebből a szempontból a legveszélyesebb.

temperamentum a genetika szempontjából

A szülői nevelői módszerekközül a meleg, korlátozó nevelői attitűd az, amelyben a gyermek függetlensége, önbizalma, szabálytartása, döntésképessége a legkedvezőbben fejlődik. A megértő, de ráhagyó nevelő mellett, ahol gyenge a kontroll, a gyermek otthon több agressziót mutat, és gyakoriak az indulatkitörései is.

Ezekben a családokban a szülők türelmük fogytán gyakran inkonzekvens módon erősen büntetővé válnak, s így a gyermek önbizalmát veszti. A hideg, korlátozó nevelő temperamentum a genetika szempontjából a gyermeknek nem lesz temperamentum a genetika szempontjából, és gyakran visszahúzódóvá válik.

Az elhanyagoló szülő gyermeke agresszívvá, alacsony önbizalmúvá fejlődik, akiben megfelelő önkontroll nem alakul ki. Szociokulturális tényezők. A növekedés előrehaladásával a gyermek kikerül a családi környezetből, s az óvodában és az iskolában idegen felnőttekkel és gyermekekkel találkozik.

A család, az iskola, az óvoda integrálva van abba a kultúrkörnyezetbe, mely az adott társadalomra jellemző. A gyermekre hatnak a társadalom által alkotott szabályok, törvények, értékrendszerek, a benne húzódó erővonalak, a szociális osztályhoz, vallási felekezethez vagy etnikumhoz való tartozás.

temperamentum a genetika szempontjából

Ismeretei a világról, amelyben él, már nemcsak a közvetlen tapasztalatok által bővülnek, hanem a tömegkommunikációs eszközök — a könyvek, a televízió stb.

Életkorokra lebontva pszichiátriai tünetek kialakulása szempontjából a 11 évesek rizikója a legmagasabb, 1,6-szorosa a 13 évesekének. A 13 évesek rizikója 3,5 szerese a 15 évesekének.

Diabétesz és temperamentum kapcsolata

Valószínűleg az lehet ennek az oka, hogy a fiatalabb gyermek közvetlenebbül és nagyobb intenzitással reagál a környezeti pszichés stresszekre, s kevesebb megbirkózási stratégiát sajátított még el, melyekkel ezeket a negatív életeseményeket közömbösíteni tudná. A pszichiátriai kórképek kialakulásának elméleti modelljei Temperamentum a genetika szempontjából, hogy a fenti etiológiai tényezők hogyan okoznak pszichiátriai betegséget, több elmélet ismeretes.

Ugyanis mind a mai napig nem alkottak olyan általános modellt, amely a felvetődő kérdések mindegyikét vagy akár a legtöbbjét meg tudná válaszolni. Számos elmélet, ill.

temperamentum a genetika szempontjából

Közülük a fejlő-dési pszichopatológiai irányzat az, mely integrálni igyekszik a korábbi teóriákat, s az egészséges gyermeki fejlődésből kiindulva igyekszik magyarázatot találni a pszichiátriai betegségek kialakulására. Pszichodinamikus megközelítés. A pszichoanalízis kezdete a Freud, a pszichodinamikus iskola első nagy alakja orvosi modell alapján fejlesztette ki ezt a betegségkoncepciót.

Temperamentum, kognitív teljesítmény és hipnábilitás pszichogenetikai asszociációvizsgálatai

Lényege, hogy a mélyben rejtőző — organikus és pszichológiai — patológiás folyamatok okozzák a felszínen látható viselkedést, amely zavartnak, patológiásnak imponálhat. Ehhez társul az a feltételezés, hogy a tünetek önmagukban való kezelése legfeljebb rövid ideig tartó javulást okozhat, s így, ha a mélyben húzódó patológiás folyamat kezelés nélkül marad, tünetváltás következik be.

Klinikai modellje szerint a diagnózis célja annak a kiderítése, hogy mi lehet a betegségért felelős pszichológiai konfliktus. Módszere általában az álom- gyermekkorban a játékanalízis. Amikor a terapeuta előtt megvilágosodik a betegség belső dinamikája, azt megmagyarázza a betegnek, a belátására építve.

  • Rövidlátás 0 egyik szem
  • Asztigmatizmus hyperopia
  • Affektív temperamentumokkal kapcsolatos kutatások összefoglalója A betegségek lelki-genetikai eredetéhez, a vérmérséklet, lelki alkatunkból következő megbetegedések összefüggései iránt már jelentős orvosi kutatások folynak.
  • Pszichológia magazin: Ez genetikai, ne is fáradjon, hogy megpróbálja megváltoztatni | alfredomunkaruha.hu

Ez a belátás a pszichoanalízis központi célja. Az analízis kritikája: a behavioristák szerint a temperamentum a genetika szempontjából irányzat számos megfigyelhetetlen tényt tartalmaz és emiatt megalapozatlan. Túl sok következtetést igényel a terapeuta részéről és a teória kísérletes igazolására csekély a lehetőség. A terápia folyamán a patológiás konfliktusoknak túlzott jelentőséget tulajdonítanak, és a személyiségfejlődés pozitív aspektusainak kevesebb figyelmet szentelnek.

Az analitikus teóriák leginkább az orvosi modellt tükrözik, amely szintén probléma- ill. Behaviorista megközelítés.

A behavioristák a viselkedést nem egyes betegségek tünetének fogják fel, hanem rossz környezeti adaptációnak, amely változhat, és amely az orvosi modelltől gyökereiben különbözik. A diagnosztikus címkéket elutasítják, szubjektívnek tartják. Úgy vélik, hogy a gyermek viselkedését normálisnak vagy abnormálisnak, zavartnak vagy egészségesnek mondani olyan ítéletértékű megállapítás, amely számos külső tényezőtől függ pl.

A behaviorista perspektíva a tanult viselkedést hangsúlyozza. Szerintük ha a személy deviáns viselkedésűvé vált, akkor annak kialakulása a normális viselkedés kialakulásának szabályait követi, így el is felejthető és helyette új, adaptív viselkedés tanulható. A terápia lényege a maladaptív viselkedés előzményeinek és következményeinek befolyásolásából és a modellálásból áll. A behaviorizmus kritikája: a pszichoanalitikusok szerint a behavior megközelítés csak a tünettel törődik, az okokkal nem, s ha az okokat nem szüntetjük meg, tünethelyettesítés következhet be.

Kritizálják etikai szempontból is mint beavatkozást az emberi szabadságba azáltal, hogy igyekszik a viselkedést az ellenőrzése alá vonni.

A kognitív megközelítés.

temperamentum a genetika szempontjából

Az esemény észlelése, percepciója és interpretációja jobban meghatározhatja az egyén reakcióját ugyanarra a szituációra, mint maguk az események. A kognitív teória szerint a viselkedés fej-lődésében az első lépcső az, amikor az egyén a környezet kognitív reprezentációját önmagában kiépíti.

Ez természetesen nemcsak a külvilági ingerek minőségétől, hanem az egyén idegrendszerének érésétől, épségétől is függ.

Ez a kognitív reprezentáció úgy viselkedik, mint az effektív környezet, motivációkat és érzelmeket ébreszt, és a viselkedést valamilyen cél felé irányítja. A kognitív mechanizmus tehát az első lépcső a stimulus külvilági inger felől a válasz látható viselkedés felé haladva. Általa a stimulus egzakt információvá dolgozódik fel. Így a viselkedés nem egyedül a külső megerősítésnek vagy temperamentum a genetika szempontjából megerősítés hiányának a függvénye, de nem is egyedül a belső idegrendszeri, szellemi érés eredménye.

Ez genetikai, ne is fáradjon, hogy megpróbálja megváltoztatni

A hangsúly az intellektuális és emocionális érési folyamatba foglalt tanuláson van. A kezelés a kognitív folyamat befolyásolásán alapul, ami véleményük szerint jobban determinálja vagy mediálja a viselkedést, mint a környezeti megerősítők változása. A terápia során segítik a kognitív ügyesség fejlesztését, alternatívák kidolgozását és a bekövetkező konzekvenciák mérlegelését. Többféle ezirányú technika létezik. A kognitív megközelítés kritikája: a legtöbb kritika a belső folyamatot mint pl.

Befolyásolhatja temperamentumunkat, hogy mely évszakban születtünk

A neurobiológiai irányzat. Elmélete szerint az egyén fejlődése tulajdonképpen belső potenciál, képesség, amely öröklött befolyások által determinált.

  • A látás vizsgálatának módszerei
  • Látás helyreállítása műtét után szürkehályog idősek
  • Apja, Morris Cloninger volt volt angol tanár és üzletember, édesanyja Concetta volt színésznő, aki a helyi közösség színházát rendezte.
  • Pszichológiai, szociálpszichológiai alapismeretek | Sulinet Tudásbázis

Ezek szerint az, amit az individuum genetikusan, kromoszomálisan, biokémiailag stb. A neurobiológiai irányzat kritikája: bár a biológiai determináció az egyént sokféle viselkedésre alkalmassá vagy alkalmatlanná teszi, az egyén aktuális magatartása messzemenően függ környezeti tényezőktől és tanulási faktoroktól.

Befolyásolhatja temperamentumunkat, hogy mely évszakban születtünk

A humanisztikus megközelítés. Lényege, hogy minden emberben pozitív fejlődési kapacitások rejlenek. Kóros irányú pszichés fejlődés akkor következik be, ha ezek a humán potenciálok és kapacitások gátlódnak.

A terápia lényege e gátlás kiküszöbölése. A humanisták bevezették a terápia nondirektív modelljét, ahol a kliens elfogadottnak, kondicionálás nélkülinek érzi magát.

Szerintük a terapeutának nondirektívnek kell lennie, tartózkodnia kell a tanácsadástól, csak segítenie kell kliensét abban, hogy saját korábbi humán kapacitásait képes legyen visszanyerni.

A humanisztikus megközelítés kritikája: a terápia eredményeinek értékelése igen nehéz, hiszen a humanisták tradicionálisan ritkán találkoznak súlyosabb fokban deviáns vagy beteg személyekkel.